szerda, április 11, 2007

Így is lehet legyezni.

LEE tollából, Szolnok, 2000. november 27.

Vasárnap reggel szemerkélő eső ébresztett. Telefonon felhívtam Józsi barátomat, hogy halasszuk el az előző nap megbeszélt horgászatot. Bezzeg akkor hétágra sütött a nap, ma pedig a novemberi időjárásnak megfelelően esik.

Szomorúan vettem tudomásul, hogy a szezon immár véglegesen befejeződött. Ebéd után azonban váratlanul kiderült az ég, melynek szele mindkettőnket meglegyintett. Ismételten telefonáltam, és megbeszéltük a találkozót. Fél óra sem telt el én már ott toporogtam Józsi barátomnál és sürgettem menjünk, mert lehet az idén ez lesz az utolsó alkalom. A csónakos horgászathoz szükséges kellékeket mégiscsak elő kellett szedni, ezért próbáltam türelmes maradni. Vízhatlan ruha, vödör a halaknak, botok, legyek, és jó meleg holmik, nehogy megfázzunk. A csónak a Tisza-parti stégen várt bennünket. Bepakoltunk és Józsi berántotta a motort, azaz csak rántotta volna, de valahogy nem akart beindulni. Ilyen a szerencse. Húszpercnyi rángatózás után úgy döntöttünk evezve keressük meg a halakat, melyek természetesen a túloldalon és jóval fölöttünk voltak. Józsi, mint tapasztalt tiszai horgász átvette az evezőket, és nekivetkőzve eljuttatta a csónakot arra a partszakaszra, ahonnan halat reméltünk. Lehorgonyoztunk és elővettük a legyezőbotokat. Az enyém finomabb AFTMA 4/5-ös az övé kicsit durvább 5/6-os bot, de mindkettő puha lágy szálból készült átmeneti akciós, melyekre DT 5F-es zsinórokat tettünk. Józsi már előző nap készített egy doboz legyet 16-18-as horogra kötve. Ezek enyhén süllyedő fehér és piros tollból készült fantázialegyek voltak. Az előkét 0,10-es zsinórból kötöttük, nehogy a halak észrevegyék a turpisságot. Repültek is hamarosan a pici csalik, és elkezdődött a tömeges szüretelés. Eleinte apró ráncigálással vontattuk a legyeket, melyekre pici küszök és néha egy-egy balin vágott rá. Nem volt rossz a kapás, de a piros uszonyú halakat nem találtuk, pedig mi azoknak örültünk volna a legjobban. A küsz ugyanis nem nő túl nagyra és az aprócska halak nem mutatnak nagy ellenállást, bár szórakozásból jó rájuk horgászni. A balinok közül is inkább a kicsik voltak a jellemzők, valószínű együtt bandáztak a küszökkel. Sikerült is kifognunk néhány 25 centiset. Az ekkorák már jól húznak, de a zömökebb vörösszárnyú, és a jász még a balinnál is erősebben küzd. Hosszú partszakaszt horgásztunk már végig mikor megtaláltuk a csapatot. Vízzel ellepett bokor ágai között figyeltek a halak, mikor pottyan be valami ehető a kiálló ágak valamelyikéről. A legyet ekkor már nem rángattuk, hanem hagytuk lassan süllyedni és sodortattuk az árral. Nem vezettük túl mélyen, szinte éppen a felszín alatt. Akkor értünk el sikert amikor egészen a gallyak közé dobtuk a legyet. Sajnos nem mindig ment jó helyre, így sűrűn szaggattuk be őket az ágakba. Csónakkal bármikor ki lehet őket szedni, de csak horgászat végeztével, hogy ne zavarjuk feleslegesen a halakat. Apró burványok jelezték, hogy a halak érdeklődést felkeltette az imitáció. Szépen sorban vettük ki a piros úszójúakat. Volt közöttük mindenféle: jász, domolykó, vörösszárnyú, bodorka és néha egy-egy balin. Közben néha csepergett az eső, ilyenkor leállt a kapás, de amint elállt újból folytatták a halak a táplálkozást. A könnyű felszerelés nem engedte a halak gyors kirángatását, és mi sem erőltettük nagyon, inkább élveztük ahogyan finom botjainkat megdolgoztatták. Sóvárogva gondoltunk arra a közelgő pillanatra, amikor a Kanadából rendelt AFTMA 3-as botjainkkal hasonló halakra horgászunk majd. Sajnos mindkettőnknek sietni kellett haza, így a legjobb időben, szürkületkor kellett abbahagynunk a horgászást, pedig a tenyérnyi halak akkor kezdtek el enni. A nagy sietségben már nem maradt időnk összeszedni a beszaggatott legyeket, de sebaj így legalább nem marad kihasználatlanul a légykötő felszerelés. Visszafelé már könnyebben haladtunk, hiszen részben az ár sodort bennünket. Kellemesen elfáradva, és élményekkel teli tértünk vissza. Ahhoz képest, hogy a víz csak 8 C-os volt nem kis teljesítményt sikerült felmutatni. A visszadobott balinokon kívül mintegy 70-80 darab apró halat zsákmányoltunk.

Szolnok, 2000. november 27.

Tölgyesi Levente

Nincsenek megjegyzések: