csütörtök, május 31, 2007

Lee tollából: Felvidéki kaland









Ebben az ínséges halszegény időben meghívást kaptunk Szlovákiába egy kis pisztrángozásra. A gyorsan jött lehetőséget sajnos csak én tudtam kihasználni, mert Zolinak nincs még kiváltva az állami jegye szlovákiában. Mivel a túra csak egy napra szólt, ezért tűzoltó barátomat, Józsit vittem magammal.

A reggel igen korán (4:30 kor) kezdődött. Így már 9 órakor vízen voltunk a napijegyek birtokában, melyet vendéglátónk korábban kiváltott.

Gyors információváltás után megtudtuk, hogy most a melegben már eszik a halak a szárazlegyet, de a helyi horgászok a nedvesre esküsznek.

Mi előző nap beindítottuk a légygyárat és kötöttünk néhány Adams illetve Pheasant tail típusú legyet. Alföldi horgászok révén nem rendelkezünk túl nagy pisztrángos ismeretekkel. Így sajnos nem is kötöttünk egy darab májusi legyet sem, pedig ezek szálltak les-föl egész nap.

Mindezeket leszámítva legyeink fogósnak bizonyultak.

A horgászstratégia úgy alakult, hogy egy mindketten azonos helyen léptünk be a vízbe. Én lefelé nedveseztem, addig Józsi elindult felfelé szárazléggyel. Amikor már kellőképpen eltávolodtunk az autótól akkor visszafordultunk, és ki-ki számára megfelelő módszerrel jött vissza. Én felfelé szárazzal.

Mindketten Olasz (Pozó) bottal horgásztunk. Én egy # 2/3-as 7’ 6”-ossal, Józsi pedig egy # 4-es 8’-assal. A halak többnyire 20 centisek voltak, egytől-egyig sebes pisztrángok. A nap folyamán fogtunk néhány 30 centiméter fölöttit is. Minden halat visszadobtunk.

A hazai jászokhoz képest furcsa volt ahogyan a kis pisztrángok úgy húznak, mintha két kilós súly lenne a bot végére akasztva.

A Tátrában hullott kis eső a nap közepe felé kicsit megemelte a vízszintet, de ez a pezsdülés csak jót tett a halak kapókedvének.

Sajnos az esti szedést már nem tudtuk megvárni, mert hosszú út állt még előttünk, és igen fáradtak voltunk.

A kaland sikeres volt, fejenként nagyjából 70-80 halat fogtunk.

Lee