Tudom én....

.... milyen blog az, ahol hónapokig nincs bejegyzés. Semilyen.

Az a helyzet, hogy múlt hónapban végül is megnyílt a lehetőség, hogy visszaköltözzünk abba az országba, ahonnan családom másik fele származik. Így az elmúlt hetekben nem volt napirenden a horgászat egyáltalán. A Műhosz egyik hazai versenyén sem vettem rész, pedig biztosra veszem, hogy tuti buli vót.

Na mindegy, a lényeg az, hogy félretéve a kontinensváltás izgalmát, és a készülődést, úgy alakult, hogy leruccanunk a hétvégén Körösszakáll környékére, hogy ebben a retteneteskegyetlenborzasztó ítéletidőben a sebeskörös vélhetőleg áldásos vízén töltsünk el két kjó napot.

Szóval: nemsokára jelentkezünk egy tartalmasabb beszámolóval.

Hogy a blog sorsa mi lesz, nem tudom.
Ha minden jól alakul, Lee továbbra is lehelné az életet a blogba a környék vizeinek legyezőhorgászatának elemzésével, míg én a világ egy teljesen más pontjáról tudósítanék.

Ha minden jól megy.