szerda, május 16, 2007

Megint csak a balinokról

...merthogy megtaláltak. Ezt állítják ugyanis, hogy a balint nem te találod meg, hanem majd ő megtalál téged...! :D Hát, nem tudom, ez hogy van másoknál, én olyan helyen álltam le horgászni rájuk, hogy én úgy érzem én találtam meg őket, de nem kétlem a fenti bölcsesség létjogosultságát.

A színhely, ahol én rájuk horgásztam a Tisza híd Szolnoknál. Ez a rész, mármint a hídalatti burványos, HEMZSEG a balinoktól napok óta. Azt nem tudom, hogy előtte milyen volt, vagy hogy meddig tart ez az édeni állapot, de én még életemben nem láttam ennyi örjöngő balint egy rakáson egész életemben ha összeadom se :D. Hosszú kanyargó kirohanásokkal kergetik méterhosszakon a sodrásban lavírozó küszöket. Egymástól meg a parttól 15-30 méterre. Erősek, gyorsak, nagyok, vadak.

Nagy élmény akasztani őket! Az ötös boton már a fiatalok jól is küzdenek (35 and up) de egy 50 centis már megdolgoztatja a botot rendesen. Én fogtam már léggyel több csukát az ötven felettiekből léggyel, de egyik sem volt összehasonlíthatő élmény ezzel. Persze, ha a csukákat is az ötössel akasztom, más lenne most a véleményem az biztos.... No mindegy, mondjuk csak azt, hogy ötös osztályban, wf zsinórral, néhány léggyel meg is vagyunk egész nap.... tegnap a boton, meg egy övtáskán kívül mást nem is vittem magammal a vonaton szolnok felé.

És nézzétek mit fogtam:

A három közelmúlti alkalommal, összesen kilenc óra horgászattal 13 szép balint fogtam, úgy hogy előtte nem horgásztam balinra. Akkor most nehéz a legyezés vagy könnyű? Eredményes van sem? Érdemes megpróbálni vagy sem?

Teljes függőséghez vezet. Ez tuti. Rendesen addictive. Megyek is kötök néhány izét...

szombat, május 12, 2007

Nakéremszépen! Fogtam Balint is mostmán!

Tehát, a lényeg a következő: Még nemigazán fogtam balint. Persze, fogtam már úgy, hogy mittudomén, spiccbotos úszózás közben, mikor a csonticsokor vizet ért, odavágott a balin, és "megfogtam". Vagy, jászozás közben odaütött az apró légynek a balin.

De úgy, hogymost "elmegyek má egyet balinozni", és történetesen tényleg fogok 4 "nagyobb" ( 40 - 50 centiméteres , ez nekem most a nagy) balint, ilyenre még nem volt példa!

Igazából arra gondoltam, hogy ma lelátogatok a Tiszára , kiscsaládommal karöltve, Szolnokra, a hídhoz, ahol van szép nagy ligetes játszótér, meg parkok, meg sörözők, meg szép sétány, meg kidudjamimég, tehát ahol nemcsak én élvezem az időtöltést, de a kicsi is meg a nagy is.

Régóta foglalkoztat már a balinok horgászata, azaz viselkedésének tanulmányozása, de mindez csak "papíron", elméletben, kérdezősködés, olvasás, fórumozás. Ennyi jött le ebből nekem eddig:

A balin:

-szereti a sodrós és burványos vizet
-ahol a küszcsapat, ott a balin
-imádja a piros fejet a fehér légy elején
-hangosan látványosan vadászik

Dookiflash balinlégykölteménye nagyon inspiráló volt számomra, mert megtestesíti az egyszerűséget és az "esszencialitást. Én mindezekből arra következtettem, hogy ha kötök egy legyet, ami méretében és színében a küszt érzékelteti, és van egy piros feje, nem nyúlhatok nagyon mellé.


Koradélután értünk le, először próbáltam jászokat hajkurászni, a balinoknak szánt légy kisebb változatával. Második dobás után, a vizetérő legyet valami elhörpölte, s már inali is vissza a bokrok felé. Azt gondoltam nagyobb jász. Csaszi, meg Pintérgabi kilós jászokat fogdos fennt a zagyva közepén léggyel. Megörültem, mert gondoltam végre én is büszkélkedhetek egy testesebb jaszkóval. De nem az volt, hanem ő:


Felfelé sétálva a parton a híd felé, egyszer csak nagy rablás. Aztán mégegy, tízméterrel feljebb, majd mégegy, szépen sorban!!! Még mindíg a kisebbik legyet használva kezdtem meghajigálni a csapatot. Hatalmas burvány közvetlen a légy mögött... Lemarad... Ismétlés... Gondoltam nem is olyan rosz légy ez.. most nem kellene abbahagyni :D. A következő bevontatás után kis elnehezedés, Megvan! Nem túl nagy, de nekem ez is eredmény. Örűttem. Újabb dobás, behúzás, burvány a légy mogött, elnehezedés, de most már valami nagyobb dolgozik a horgon, egyenletesen húz, az ötös pálca felkeményszik, de szépen tart ellen. Jó percig fel sem jön a fenékről. Elmegy mellettem, majd lendülettel fúrná be magát a bokrosabb részbe.

No, oda azér ne, ha lehet, szóval megpróáltam kiterelni, mostmár durvábban. Érdekes ez sekszpír bot, én nagyon szeretem. Azért egy hosszabb nem ártana ide a tiszára.

Fogtam még egyet néhany percen belül, aztán elcsendesült a banda szépen lassan, később már sehol a környéken nem volt már rabás, még elvétve sem, és úgy tűnt elvonultak, vagy lepihentek.

No, ennyi vót a mai napi peca. Én boldogan jöttem el a víztől. de mán mennék is vissza... ;D

csütörtök, május 03, 2007

„Gájdoltunk”


Lee tollából:

A napokban kért meg minket egy messze földről jött legyes ember, (Kijev Szegedről) hogy kalauzoljuk végig kedvenc vizünkön. Mutassuk meg neki, hogyan is mennek nálunk a dolgok.

A reggeli találkozást követően a helyiek (mi) gyorsan leöblítettük torkunkat a saját szilvából készült pálinkával, majd elgurultunk autóval, a vízhez.

Gyors beöltözést követően a gyakorlópálya felé vettük az irányt. A víz itt végig gázolható és növényekkel teli. Általában sok halat ad, mind csukákból mind jászokból. Most a jászra koncentráltunk és csak finom szereléket vittünk magunkkal.

Az első lecke a mederviszonyokról szólt. Fontos a magabiztos mozgáshoz felkészíteni a látogatót.

A második lecke a halak tartózkodási helyét mutatta be. Nálunk többnyire a zavartalan partszéli laposokban lehet elcsípni a jaszkókat, de kövezésen sodortatott nedvesléggyel mederben is megfoghatók.

Harmadik lecke a légy megfelelő tálalása és vezetése. Mi lefelé dobálva lassan visszahúzva, inkább a meder felé besodortatva húzzuk a legyet. Hozzáteszem a víz errefelé igen lassan csordogál.

Ezek után csiszoltunk még a dobáson egy kicsit és máris mehetett az önálló peca. Először Zoli akasztott egy fárasztható jaszit, ezt követően nekem akadt meg egy hasonló. Hogy teljes legyen a lista kedves vendégünk is megfogta a nap halát.

A nap hátralévő részét én a csapattól elkülönülve töltöttem. Nagy jaszkókat nem fogtam, csak néhány óvatos légyszaglászást tudtam tőlük kicsikarni. Apróbbakat 15-20 cm-eseket lehetett fogni szépen. Elcsíptem egy balin bandát is és a rablásokra dobva cincálva húztam be a legyet. El is kaptam egy méretes közülük. A fék nélküli orsóval élvezetes volt a fárasztása.

Megpróbáltam róla víz alatti képet csinálni, de a sok sikertelen próbálkozás után inkább szabadon engedtem.

A többieknek sem volt bőséges a termés, valószínű a halak megérezték a küszöbön álló hidegfronot...




szombat, április 21, 2007

Néhány szó a Belly Boat-ról

Pityu a Bogaras a Zagyván egy gyári építésű boatban



A belly-boat, nyersfordításban angolról: has-csónak.

Nagy öröme a legyezőhorgásznak, hogy a vízben állva olyan helyeket is játszva horgászhat meg, amelyeket a partról lehetetlen. Gondolok itt arra, hogy helyenként a parti növényzet szinte áthatolhatatlan függönyként védi a vizet, vagy próbáljunk csak meg a part felől egy vízfelé tornyosodó fa alatt várakozó halak elé betenni bármit is. A parti pecásoknak, hacsak nincsenek felfegyverkezve láncfűrésszel, muszáj továbbállniuk. Pedig az ilyen helyek szép halakat, és festői környezetet rejthetnek.

A dolog akkor válik csak savanyúvá egy kicsit, mármint a vízbengázoló legyesember számára, mikor a vízmélység hirtelen megnő, és nem tudunk továbblépni, pedig láthatóan most kezdődne csak az "igazi" vadvizi játék.

Tehát: ott ahol a pergető a parti környezet miatt, a legyező meg a vízmélység miatt kell feladja, ott kezdődik a BELLY BOAT-os játszma, vagyis, ahogy mi a sajátépítésű csónakjainkat nevezzük: a TANYA-BELLY-s game.

Az ötlet nem új, a nagyvilágban széles választékban kapható gyári építésű bellyk egész hadával találkozhatunk, 60-300 dollár között. Lényegében egy felfújható gumifotel, egy vágás, és szúrásbiztos textil bevonattal, különféle fakkokkal, zsebekkel. Ebbe ülünk bele, és lebegünk a vizen. Állóvízen, és lassabb folyóvízen teljesen biztonságos. A csónakkal szembeni előnyei: egyszerű hordozhatóság, tárolás, mobilitás. Hátránya, és hogy evezők híjján a haladás nehézkesebb, több fizikai munkát jelent a lábnak. Ehhez jó segítség a békatalp.

Írásom aprópója, hogy a Zagyván, ahol mi legtöbbet megtalálhatók vagyunk sok olyan szakasz van, ahol nincs más megoldás, csak a belly. Viszont családos emberek lévén kétszer meggondoljuk, hogy kiadunk-e bizonyos összeget valamire, vagy megpróbáljuk megépíteni magunk.

A belly boat esetében, mint azt mindjárt be is mutatjuk, néhány órás munkával és 2500 forint körüli pénzenergiával egész kis komfortos házi vizijárművet tudunk eszkábálni.


mingyá folytatom, csak kimegyek a horgásztanyára egy picit, olyan szép idő van...

Nos tehát, hol tartottam? Ja igen. A recept. Menj el egy gumiszervízbe. Kérdezd meg, van-e elfekvőben egy használt vagy új kamaz, ifa vagy hasonló állat belsője. Van úgy hogy odaadják ingyé, van hogy kérnek érte írd és mond 2000 forintot. Ez lesz a boat. Kell még hozzá egy pár műanyag pánt csattal, amit egymásnak 90 fokban, a gumielsőhöz pedig nyolcas alakban átfűzve beleraksz a belsőbe. Ez kb nyolc méter pánt, kettő darab csat. Kész. Így gyakorlatilag a gumigyűrű belsejébe ey X alazatot raktál, amibe csak bele kell ülj. Mehetsz. Próbáld ki. Állat! :D







a végére egy kis humor.

péntek, április 20, 2007

Egy kis kiruccanás

Úgy döntöttünk, hogy az agyonhorgászott folyócskánkat itt hagyva elmegyünk egy viszonylag közeli Tisza holtágra. Kirándulásunk fő célja a hascsónakjaink tavon történő kipróbálása volt, de az idegen környezetben élő halak reakcióira is kiváncsiak voltunk.


Szokás szerint két botot vittünk magunkkal a csónakba. Zoli a szokásos „jászos-csukás” kombinációt, én pedig a csukás mellé egy süllyedő zsinóros szereléket. Mielőtt beléptünk volna a vízbe bedobtunk egy kis elemózsiát a hasunkba és egy korty vizet, nehogy hamar ki kelljen szállni a nyomás miatt. Így reményekkel telve vízre szálltunk és a vízparti tuskós részeket kezdtük dobálni.


Közben a lábunkkal bicajos mozdulatokat végeztünk hogy ne legyünk egyhelyben. Ez a kis lábmunka (ami a nap egészében velünk volt) nem is volt olyan fárasztó mint gondoltuk. Hanem amikor elhatároztuk hogy átmegyünk a túlpartra, na akkor megtudtuk milyen a tavon „tanyabótozni” búvártalp nélkül. A leggyorsabb haladáshoz a mellúszás lábtempóját használtuk úgy, hogy kicsit hátradőltünk a csónakban. A holtágat háromszor úsztuk át keresztbe oda-vissza, így nem kellett este ringatást kérni az elalváshoz. Igazi sport volt. Felül a nyolcas bottal hadonászott a kezünk alul meg a lábunk dolgozott. Na de ami a halakat illeti nem volt teljes az elégedettségünk. A remélt csukák elmaradtak. Zoli fogott ugyan egy méreteset (45),

de itthon ettől a mérettől tartjuk számon a halakat, tehát nem voltunk feldobva nagyon. Nekem volt egy akadó felett három szép rávágásom de kis bírkózás után mindegyik lefordult. A dolog érdekessége, hogy a csukákat még a kapás pillanatában sem zavarta a lábam keltette hullámzás pedig igen rövid pórázon dobáltam rájuk a legyet.

A csukák helyett vörösszárnyúakkal borogattuk szomorú lelkünket, melyekből akadt bőven.


Sajna nagyobb nem volt szinte mindegyik 15 cm körül. Sügér nem jött csak néhány aprócska balin. A táj viszont lenyűgöző volt. Láttunk jégmadarat, mocsári teknősöket sütkérezni, fakopáncsot néhány méterre bogarászni.

Szóval szép nap volt. A belly-boat előnyeit megtapasztaltuk és bátran ajánljuk mindenkinek.

Lee